Részletes megtekintés Hajókázás motoros vitorlással - VILA - Horvátország - Vitorlázás a Kvarner-öbölben - Route R1
- Leírás
- Térkép
- Információk a helyről
- Árak
- Foglalások naptára
- A foglalási formanyomtatványra
- Szálláskínálat
Leírás
A hajó VILA
A hajó adatai
A motor erőssége : 160 PS, diesel tartály : 1300 l, gyorsaság : 7 nm, víztartály : 4000 l, meleg víz , mosdó, zuhany/wc száma (közös) : 3
•rekonstrukció : 1980
•hossz : 20 m
•az építés éve : 1930
•szélesség : 4,6 m
•befogadóképessége az utasok elszállásolására : 16
•a kabinok száma : 8
•napos fedélzet
•minimális utazók száma : 9
Kabin kategoriája B (a fedélzet alatt)
kétágyas fülkék saját mosdóval és közös zuhany/WC-vel
Szállástípusok
ért 2 Személyek , .
Duplakabin 1 .
KVARNER-ÖBÖL SZIGETVILÁGÁN ÉS ÉSZAK-DALMÁCIÁN KERESZTÜL A KORNATI NEMZETI PARKIG
A hajók körülbelül fele fordított sorrendben közelíti meg a célállomásokat: Rijeka – Cres – Mali Lošinj – Zadari-szigetvilág – Kornati Nemzeti Park – Sali – Rab – Krk - Rijeka
Az útvonal rövid leírása:Rijeka - Krk - Rab - Dugi Otok - Kornati Nemzeti Park - Zadari szigetvilág - Mali Lošinj - Cres - Rijeka
1. Nap
11.30 és 13.00 óra között beszállás a hajóra Rijeka kikötőjében. Az utasok és a személyzet kölcsönös bemutatkozása után, kihajózunk az Adriai-tenger legnagyobb szigete, a 410 km2-es Krk irányába. Itt lehorgonyzunk a számtalan öböl egyikében és megfürdünk a kristálytiszta tengerben. Ezután a sziget közigazgatási központjának számító Krk városa, vagy Punat felé vesszük az irányt. Az éjszakát a két település egyikében töltjük.
2. Nap
A reggelit követően a szomszédos Rab-sziget felé folytatjuk utunkat. A kb. két órás hajóutat követően lehorgonyzunk egy romantikus öbölben, ahol mindenki kedvére strandolhat vagy napozhat. Rab, négy harangtornyáról híres óvárosa, egy szűk, sziklás félszigeten fekszik. A várost három utca keresztezi, ezek a kávézókkal és éttermekkel teletűzdelt Donja ulica (Alsó utca), a butikokkal, ajándékboltokkal és cukrászdákkal teli Srednja ulica (Középső utca), illetve a templomok felé vezető Gornja ulica (Felső utca).
3. Nap
Utunkat déli irányba, a Dugi otok-on található Sali felé folytatjuk. Dugi Otok, melynek magyar jelentése „hosszú sziget”, nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen amellett, hogy 45 km hosszú, csak néhány száz méter széles. A sziget lakosságának túlnyomó része hét közben a közeli nagyvárosban, Zadar-ban él és dolgozik, ezért ilyenkor az itteni települések rendkívül csendesek és nyugodtak. Mielőtt behajózunk Sali kikötőjébe keresünk egy megfelelő öblöt, ahol beiktatunk egy strandolást.
4. Nap
A mai nap minden bizonnyal utazásunk csúcspontja lesz. „A Teremtés utolsó napján Isten úgy döntött, hogy megkoronázza eddigi munkáját, ezért könnyekből, csillagokból és sóhajokból megteremtette a Kornati szigetcsoportot”, írta az ismert ír író George Bernard Shaw (akit 1925-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmaztak). A gyönyörű természet, a számtalan kisebb-nagyobb sziget (a népi hagyományok szerint az év minden napjára jut egy sziget), a kristálytiszta tenger, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ember a földi paradicsomban érezze magát. A Kornati, a maga 147 szigetével, szigetecskéjével és zátonyával, az Adriai-tenger legnagyobb szigetcsoportja. A szigetcsoport egy 35 km hosszú, 13 km széles, és 230 km2-es területen fekszik, amelyet északnyugaton a Dugi otok, délkeleten a Žirje és Pašman szigetek, míg északon és északkeleten a Vrgada és a Murter szigetek határolnak. Sali kikötőjéből, a Dugi otok-ot a Kornati-szigetektől elválasztó „Proversa” szoroson keresztül hajózunk be a Kornati Nemzeti Park területére. Utunk során számos, általában lakatlan sziget mellett haladunk. Így jutunk el a Mana-szigetig, melynek egyik oldala egyenletesen ereszkedik a tengerbe, a másik viszont rendkívül sziklás. A szigeten található romok nem történelmi emlékek, hanem az 50-es években, Maria Schnell főszereplésével itt forgatott „Felbőszült tenger” című film díszletei. Délután újra észak felé vesszük az irányt, és a zadari szigetvilág számtalan halászfalujának valamelyikében (Dragove, Zverinac, Ist vagy Molat) töltjük az éjszakát.
5. Nap
Utunkat Lošinj szigete felé folytatjuk, amely nem csak az évi több mint 300 napsütéses napról ismert, hanem a felszínét borító sűrű fenyőerdőről is. Egy kis szerencsével megpillanthatjuk az „Adria delfin projekt” által itt nyilvántartott 160 delfin valamelyikét is. A már megszokott strandolást követően, behajózunk Mali Lošinj kikötőjébe, ahol az éjszakát is tölteni fogjuk.
6. Nap
Ma a szomszédos Cres-sziget felé hajózunk tovább, melyet egy híd köt össze Lošinj szigetével. A Cres-sziget tájképéhez hozzátartozik a végtelen olívaültetvények, és a számtalan birkacsorda látványa. Nem véletlen, hogy a birkasült az egyik leghíresebb itteni különlegesség. Miután beiktatunk egy strandolást, a festői szépségű Cres város felé folytatjuk utunkat. Az éjszakát a helyi kikötőben töltjük.
7. Nap
A mai nap búcsút intünk a horvát szigeteknek, és a Cres-sziget keleti partja mentén indulunk vissza Rijeka felé. Útközben még egyszer utoljára megállunk egy fürdőzésre alkalmas öbölben. Az éjszakát Rijeka kikötőjében töltjük.
8. Nap
A vendégek a reggelit követően, kb. 9 óra körül hagyják el a hajót.
A körutazással kapcsolatos megjegyzések

